bplogo
 
Címlap Programszüret Gyerkőc Kultúrsztorik Vitriol Zöld ficak Mustra Pályázzatok! 2010. július 30., péntek - Judit
archívum

Kulcsszó:

Szerző:
Rovat:


-tól
 
-ig
 
Művházas programkereső egyszeri
ismétlődő
Indul a család! 4. rész
2006. május 27., szombat
Az aggódás természetrajza

Zsenge korú motoros jampecVannak az aggódósok, akik mindig találnak valami okot az aggodalomra. Ha egy családba gyerek születik, azok is aggódni kezdenek, akik egyébként nem aggódósok, mert ahol gyerek van, ott mindig van ok az aggodalomra.

 
Mindenre, és mindennek az ellenkezőjére, mert szerencsére a gyerekek nem egyformák. Nálunk például az elsőnél azért aggódott a család, hogy nem gyarapodik, a másodiknál azért, mert túl gyorsan gyarapodik. Az elsőnél az volt a baj, hogy sokat sír, a másodiknál, hogy sokat alszik. Az elsőnél, hogy alig van kint a friss levegőn, a másodiknál, hogy túl korán túl sokat van kint a friss levegőn. Az elsőnél, hogy miért hagyja úgy el magát az anyja, a másodiknál, hogy miért nem pihen az anyja.

Aggódnak a nagyszülők, a dédszülők, s ami a szülőket illeti, a hagyományos családmodell szerint az anya aggódik, mert az apának más dolga van. A mi családunk azonban nem csak azzal rúgja fel a hagyományos családmodellt, hogy apa (is) főz, takarít, gyerekkel foglalkozik, hanem abban is, hogy apa aggódik.

Anya csak titokban aggódhat, mert a nyilvános aggódás apának még nagyobb aggodalomra ad okot: ha már anya is aggódik, akkor tényleg nagy baj lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy apa egy hipochonder, s ezt gyerekeire is kivetíti. Minden nyűgösség mögött lázat, minden hasfájás mögött súlyos betegséget feltételez.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy apa feledékeny – pontosabban szelektív memóriája van. (Az a típus, aki váltig állítja, hogy nem látta azt a filmet, amit közösen néztünk meg, akinek kétszer is el lehet mesélni egy viccet, mert még a poénra sem emlékszik.) Ezért apa kétszer aggódik. Mert aggódott az elsőnél, és aggódik a másodiknál: „Ilyen Katánál nem volt. Kata nem sírt ennyit. Kata sose sírt így. Katának nem fájt ennyit a hasa.” (Másrészről bíztató, hogy a csecsemővel járó problémákat ilyen hamar feledi, ez növeli esélyeimet a harmadikért folytatott nemes küzdelemben.)

Nem esel le Misu, foglak! A gyerekek nem aggódnak – ők félnek. Legalábbis Kata elég félős. Fél a Télapótól, fél a locsolóktól, fél a kutyától, fél a magasságtól, egy időben még a saját árnyékától is félt... (A félelem biztos jele, ha bizonygatja, hogy nem fél.) Ugyanakkor kifinomult antennája van mások aggodalmára és vélt vagy valós félelmére – s ezzel az „öngyógyításra”.
Ha a síró öccsével egyedül hagyom az ágyon, a következő „párbeszéd” fültanúja lehetek: „Szíjja Misuka! Mi a baj, Misuka? Nem sírjál, Misuka! Itt vagyok! Nincs semmi baj, Misuka! Félsz, leesel? Nem esel le, foglak!”
Gyermekbarát honlap
Erikanet.hu
Rákoskerti Művelődési Klub 
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ
Impresszum Médiaajánlat © Budapesti Művelődési Központ 2003-2009