A XII. kerületi Jókai Klub több mint félévszázados múltra tekint vissza. A művelődési ház többféle tömegközlekedési eszközzel is könnyen megközelíthető. Az egykor Szigeti Imre által építtetett villa immár a hegyvidéki közösség kedvelt kultúrintézményeként a Svábhegyen, a Hollós út 5. szám alatt gyönyörű panorámával és családias hangulatban, színes programokkal várja az érdeklődőket.
A Svábhegy története
A XIX. században a Svábhegy és környéke még szó szerint vidéknek számított, főként kiránduló és termőterületnek. Az 1880-as években a budai szőlők nagy részét kipusztította a filoxéra járvány, mely ellen többek közt úgy próbáltak védekezni, hogy a szőlőültetvényeket elárasztották vízzel, ami sajnos nem vezetett tartós eredményre, ráadásul a lejtőkön ez a módszer szinte kivitelezhetetlen volt. Ez a mezőgazdasági katasztrófa azonban újabb területeket nyitott meg a betelepülők előtt. 1882-ben a Svábhegyet végképp bekapcsolták Budapest Székesfővárosi Vízművek hálózatába, az állandó letelepülésnek ezzel újabb akadálya szűnt meg.
Érdekesség
A filoxéra (szőlőtetű, a levéltetvek közé tartozó, a szőlő gyökerein élősködő rovar) az 1860-as években, Amerikából érkezve jelent meg Európában, óriási pusztítást okozva a szőlőterületekben. Korzikán, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Németországban, majd Ausztriában is jelentkezett. Magyarországon 1874-ben, a Földművelési Ipari és Kereskedelmi miniszter országos felhívásából szereztek róla tudomást és már a következő évben, Pancsova térségéből megérkeztek az első megbetegedésekről szóló hírek. A fertőzés lokalizálására hozott szigorú intézkedések sajnos nem hoztak eredményt, így a fertőzött szőlővesszőkkel igen gyorsan elterjedt az egész ország területén. Egyrészt a délről (Pancsova irányából) érkező fertőzésről beszélhetünk, másrészt a nyugatról, Ausztriából meginduló terjedést figyelhetjük meg. A birodalom Klosterneuburgi szőlővesző értékesítési és szőlészeti központjából, a magyarországi eladások útján rengeteg, fertőzött szőlővessző került be magyar területre. A védekezés legjobb módszerének nemzetközi tapasztalatok alapján a szénkénegezést tartották. (A szénkéneg olyan vegyület, amelyet finom por formájában a gyökérzet közelébe juttatva elpusztította a kártékony rovarokat). Jó módszer volt továbbá az új, még fertőzésmentes területek beültetése és az ellenállóbb, direkt termő szőlőfajták alkalmazása is, de extrém módon is próbáltak védekezni, például a szőlőültetvények elárasztásával.
A XIX. század végére a Svábhegy és környéke, közkedvelt és meglehetősen elit nyaralókkal beépített negyeddé nőtte ki magát. Mérő János a Budapesti Hegyvidéki Turista Egylet alapítója a Svábhegyen. Ez az egylet az Eötvös villában 1888. augusztus 2-án a Svábhegy felvirágoztatására és társadalmi életének fellendítésére alakult. 16 éven át vezette az egyesületet, amely 1926-ban a Svábhegyi Egyesület nevet vette fel. 1889-ben a Széchenyi-hegyig meghosszabbították a fogaskerekű vasút útvonalát, az egykori „vidéket” ezzel részlegesen bekapcsolva a városi forgalomba. A kirándulóhely, a nyaralótelep és a szubalpin klimatikus gyógy- és fürdőhely kiaknázása elhozta a környék aranykorát. Akkoriban arrafelé nyaralót bérelni presztízskérdés és igen költséges mulatság volt, tulajdonosnak lenni pedig háromszor annyiba került.
A Jókai Klub épületének története
Ma már többféle tömegközlekedéssel is megközelíthető a Jókai Klub: a 21-es és a 90-es,190-es autóbusszal, valamint a fogaskerekű svábhegyi végállomásán leszállva gyalogosan 3 perc alatt sétával, a szinte forgalomtól mentes, csöndesen lefelé ereszkedő Hollós úton. A közhiedelemmel ellentétben, nem Jókai villájáról (mely a Költő utca 19–21. alatt található) van szó, bár az intézmény névadója valóban a neves magyar író. A Holló utca 5. szám alatti, eredetileg nyaralónak szánt épület, építésze ismeretlen, azonban tervezője és tulajdonosa a maga korában nagyon is ismert Szigeti József színész öccse, Szigeti Imre volt. A Tripammer Imre (Veszprém, 1831. október 15. – Bp., 1902. június 6.) néven született testvér szintén művészi pályára lépett, színésznek tanult. 1856-ban Pécsett állt először színpadra. Egy év múlva a Kolozsvári Színházhoz szegődött, 1860-tól pedig a győri színház igazgatója lett. Közel nyolc évig járt társulatával vidéki városokban, többek között Pápán is gyakran megfordult. 1868-ban a Nemzeti Színház leszerződtette. A Nemzeti Színházművészet úttörő gárdájának egyik vezető tagja, majd a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének több évig alelnöke volt, s jellemszínészként főképp humoros alakokat elevenített meg. Hogyan lettem én színigazgató című írása a Magyar Szemlében, 1893-ban jelent meg. 1860-ban közel 100 000 forintot örökölt, ami akkoriban igen nagy vagyonnak számított. Ebből a pénzből tehát jócskán futotta arra, hogy 1883-ban megépítse svábhegyi, faszerkezetes nyaralóját. Várady Antal, aki ez időben a Budapest-Hegyvidék Turista Egyesület alelnöke, 1889-ben a Fővárosi Lapokban Svábhegy címmel írt tárcájában így emlékszik: „Mikor Szigeti József históriai nevezetességű Grundja* mellett elsétálok, leszállva a munkásgazda kezemunkájával egyenesített árnyas sétautak mellett, hol a szabad természet munkája még túlnyomó, le a Szigeti Imre modern, nyári kastélyáig s művészi rendezésű kertjéig, mintha a Svábhegy történetén mennék végig…”
Szigeti Imre halála után, az épületnek több tulajdonosa (pl.: Kaszab család) is volt. Később bárhelyiséget létesítettek benne, többször átépítették, bővítették. A klubtagsági igazolvánnyal rendelkező hegyvidékiek számára 1957 januárjában kezdte meg közművelődési tevékenységét a Jókai Klub (bár alapító okiratában az 1958-as év szerepel), így az intézmény több mint félévszázados múltra tekint vissza. A hegyi adottságok folytán a Hollós út 5-ös számú villájának bejárata is jó emeletnyi mélységben van, lépcsősoron kell megközelíteni, mert az utcaszint nagyjából a mai tető vonalával azonos. Kerekes székkel érkezők a kaputól balra található, kissé meredek autóbeállón tudnak lejutni, az épület két lépcsős főbejáratán viszont már kényelmes, mobil farámpa segít áthidalni az akadályt. A házba belépve azonnal megcsapja az embert a hegyvidéki villa múlt századi hangulata. A fehérre meszelt falak közt, tágas, szőnyegekkel borított hajópadlós terek és a berendezés valóban családias légkört teremtenek.
Termek, terek, programok
A közönség számára látogatható kis (28 m2) és nagy (50 m2) galéria általában időszakos kiállításoknak ad otthont, de tartottak már itt esküvői fogadást is – meséli az intézmény munkatársa, Jánoska úr... A kiállítóterek két oldalán pedig kisebb kiszolgáló helységek (konyha, raktár, irodák) húzódnak meg diszkréten. Világosan látszik (mind kívül és belül) hol történt a bővítés: az egymásba nyíló galériák után a színházterem és a tetőtéri manzárd került megépítésre. A 40 m2-es színpaddal rendelkező, 150 fő befogadására alkalmas Színházterem alatt találhatók a mellékhelységek, melyeket kizárólag közvetlen a galériából egy hosszú lépcsősoron lefelé menet lehet megközelíteni. Évekig a Színházteremben működött a Holló Színház, a Ladánybene 27 együttes klubja, melyek hatalmas tömegeket vonzottak, s egy időben ez volt az otthona Földessy Margit színi tanodájának is. Az összesen kb. 40 fő befogadására alkalmas manzárdhelységek a legalkalmasabbak arra, hogy gyermek, illetve csendet, nyugalmat igénylő foglalkozásokat (pl.: Tücsökzene, a Csiri-biri torna, a babás Pilates-torna, jóga) tartsanak bennük. A jazz- és klasszikus balett, jiu-jitsu, kobudo, rock and roll, néptánc, művészi torna, színpadi show-tánc, társastánc foglalkozások mellett különböző korosztályok számára nyelvtanulási lehetőségek is színesítik a programpalettát. Idősebbeknek számítógépes tanfolyamot, bridzs és nyugdíjasklubot tartanak. A Jókai Klub speciális adottságai közé tartozott, hogy a Színházterem alatt majd öt évig üzemelt az akár 60 főt kiszolgáló, magyaros konyhájú Jókai Étterem. Sajnos a gyönyörű, kertre néző, teraszos-panorámás vendéglő egyelőre bizonytalan ideig téli álmát alussza… A kívülről zsalugáteres, faragott faoszlopocskákkal díszített lépcsők és közlekedők igazán bájos hangulatot kölcsönöznek a villának. A közel 2700 m2-es ősfás, virágokkal parkosított kerthez egy 31x15 méteres sportpálya is tartozik.
A Jókai Klub közművelődési intézményt jelenleg Herczeg Józsefné vezeti, mely a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzathoz tartozik és a Virányosi Közösségi Ház telephelye.
archívum
A hozzászólások megjelenítése/elrejtése
A hozzászólás-űrlap megjelenítése/elrejtése
