|
A mai világban nagyon fontos, hogy a fiatalok jól tudjanak kommunikálni, el tudják adni magukat a munkaerőpiacon. Az is lényeges azonban–és egyben előfeltétele az előzőnek–,hogy egyszerűen jól érezzék magukat a bőrükben. Utóbbiban nyújt segítséget a színművészeten keresztül 7-18 éves gátlásos, problémás gyerekeknek a Harsányi Gábor Stúdió. Az Ady Endre Művelődési Központban beszélgettem Harsányi Gáborral, a csoport vezetőjével, akitől megtudtam többek között azt is, hogy tehetségtelen gyerek nincs, csak tehetségtelen környezet.
Kérem, mutassa be a Stúdiót, mikor alakult, milyen célból, illetve milyen gyerekeket várnak ide?
Tíz éve működünk, mint kommunikációs készségfejlesztő stúdió és tehetségkutató. Általában azokkal a gyerekekkel foglalkozunk, akik egy kicsit gátlásosak, vagy a hiperaktivitás határán vannak. Azokat a fiatalokat is igyekszünk bevonni, akik veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetben vannak otthon, és úgy érzik, hogy gondolataikat, érzéseiket nem tudják megfelelő szinten elmondani. A színművészet, és a színházművészet segítségével dolgozunk, speciális gyakorlatokat, helyzetgyakorlatokat és testreszabott feladatokat végzünk nagyon jó eredményekkel.
A módszerek hatékonyságát az is bizonyítja, hogy az általam a Budapesti Kommunikációs Főiskolán indított osztályban is sikeresen alkalmazzuk. Azt tapasztaltam, hogy hihetetlenül fontos, hogy a XXI. században ezek a fiatalok meg tudják védeni elképzeléseiket, ehhez viszont olyan szókincsre és kifejezőerőre van szükség, amit nem mindenki tud otthonról begyűjteni.
A tehetségkutató funkciónk azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy a gyerekek általában tehetségesek, csak a környezetük nem veszi észre a fiatalok jó, esetleg kiemelkedő képességeit, akik így sajnos elkallódhatnak. Igyekszünk több nézőpontból odafigyelni rájuk, ami azt jelenti, hogy nem csak művészeti oldalról közelítjük meg őket. Tanáraink színi– vagy kommunikációs diplomával rendelkeznek. Olyan is van azonban köztük, akinek énekből van diplomája, miközben vegyészmérnök is, és van, aki építészmérnök és zongora korrepetitor egyben. Jól látszik tehát, hogy munkatársaim több lábon állnak, és azt hiszem a jövő fiatalságának is így kell tennie. Legalábbis a kor, amiben élünk ezt igényli, hogy az érdeklődésüket többfelé osszák meg, így fognak tudni igazán érvényesülni az életben.
Milyen sikereket értek el?
A gyerekek televízióknál, szinkronstúdióban vannak, van olyan, aki az Operettszínházban, van aki a Barátok közt című sorozatban szerepel. Sőt, közülük került ki a Rubik kocka világbajnokság harmadik helyezettje, és olyan is, aki fizikából országos verseny élén végzett. Odafigyelünk erre a széles körű tehetségre, és igyekszünk, hogy minél több oldalról bontsuk ki a fiatalok képességeit.
Honnan jött a Stúdió alapításának ötlete?
A gyereknevelés és a fiatalokkal való munka a véremben van. Úgy érzem, hogy nagyon sikeres szülő, apa vagyok. Három gyermekem van, és bizton állíthatom, hogy mindhárman nagyon boldogok, és a képességeiknek legmegfelelőbb pozíciókat töltik be. Innen, a családból táplálkozik az a szeretet, ami ebben a munkában kiteljesedik.
Nagyon jó a hozzánk járó gyerekeket a színpadon látni. Ilyenkor talán kicsit magamra is gondolok, hogy annak idején milyen nehéz volt nekem – nagyfülű, pattanásos, csúnya gyereknek – elindulni a Színművészeti Főiskolára. Mindenféle felkészülés, támogatás nélkül, rettenetes volt. Ha nincs szerencsém, akkor sok ezer fiatalhoz hasonlóan én is eltűntem volna a süllyesztőben.
Milyen a kapcsolatuk a Klauzál házzal és az Ady Művelődési Házzal?
A Klauzál házat és az Adyt a mi szempontunkból lényegében összevontan kell kezelni. A Klauzál házban vizsgáznak a gyerekek, mivel ott nagyon technikailag komolyan felszerelt színpad működik. A próbák itt nálunk folynak, de a komolyabb produkciókhoz a Klauzál kell. Az együttműködés örömteli lehetőség az újpesti, az Ady Művelődési Ház és a Klauzál Művelődési Ház között. Mint mindenhol, itt is gigászi munkát végeznek a művelődési házak vezetői és dolgozói. Igyekeznek a tőlük telhető legjobb módon gazdálkodni a programokra szánható összegekkel. Az állam nincs jó helyzetben, de meg kell oldani ezt a nehézséget is, mert a dolgoknak működniük kell.
Kérem, meséljen arról, milyen munka folyik a stúdióban!
Mindig egy komoly darabot, vagy részletet szoktunk begyakorolni, mely kiválóan fejleszti a memóriát. Volt olyan fiatal, akiről itt derült ki, hogy olvasni se tud rendesen. Úgy látom, hogy a diszlexia kiemelkedően gyakori a mai gyerekek körében, amin a tapasztalatok szerint a színművészet sokat fejleszthet. Jelenleg komoly megmérettetés előtt állunk, egy Webberen, József életéről szóló darabrészleten dolgozunk. Kiváló alapozás ez azoknak, akiknek emberekkel kell majd foglalkozniuk, az ilyen helyzetek modellezésére kiváló gyakorlataink vannak, melyeken keresztül az életet játsszuk el. Ilyen például amikor céljaik elérése érdekében különböző karaktereket kell megfelelően kezelniük. Mindegyik szereplővel másképpen tudnak boldogulni: az egyik durva, ravasz, a másik hízelgő, a következő túl kedves. A nálunk lévő fiatalok gátlások, félelmek nélkül mutatják meg magukat. Más élethelyzetekben, ha majd vizsgázni fognak, vagy munkahelyre, tárgyalásra mennek, akkor mese nincs, tudniuk kell belépni az ajtón.
Rendszeresen fellépünk a művelődési házak majálisain is. Ez mindenkinek jó: a fiataloknak, mert kiváló alkalom a megmérettetésre, és jó az önkormányzatoknak is, mert így könnyebben le lehet bonyolítani a rendezvényt, mint egy meghívott társulat esetében, és mi szeretjük, ha láthatjuk a tanítványainkat színpadon. Önbizalmat, magabiztosságot ad nekik, és az önbecsülésüket is erősíti.
Említette, hogy művészeti vezető, mivel foglalkozik a Stúdión kívül?
Olyan műhelymunka jött létre, mely elsősorban a Nemzeti Dráma újraélesztését tűzte ki célul. Sarkadit, Németh Lászlót mutattunk be, és most egy Jókaira készülünk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezek a méltánytalanul elfeledett írók ismét előtérbe kerüljenek.
Élem a színművészek életét. Rendszeresen szinkronizálok, és nemrég volt látható a TV-ben egy kétórás összeállítás a színészi munkámról, a mindennapjaimról. Jelenleg egy nagy projekten dolgozom, melynek címe Börtönszínház. Megnézte egy amerikai művésztanár, beleszeretett, lefordította, és felhívott, hogy ha meg tudnám tanulni angolul, akkor elkezdené terjeszteni, mint producer. Megtanultuk, bemutattuk nagykövetségeknek, kéttannyelvű iskoláknak, majd jött a Midtown Nemzetközi Színházi Fesztivál, melynek keretében Broadway környéki kamaraszínházakba lehetett 45 produkciónak fellépést nyerni. 200-an jelentkeztek – többek között az Újpesti Színház –, és bekerültünk. Kimentünk Amerikába, megnyertük a fesztivált, én pedig elhoztam a legjobb férfialakítás díját, mindezt úgy, hogy angolul játszottam. Hihetetlen sikerünk volt, azóta kétszer jártunk még az Egyesült Államokban az Újpesti Színházzal fellépni, és felmerült, hogy esetleg film is készül a darabból.
Linkelő:
Harsányi Gábor Stúdió
Kerényi Tamás
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
 |